• Hiszel abban, hogy mindenkit, aki az életünk része; családtagjainkat, szerelmünket, barátainkat, ellenségeinket, mi magunk választottuk az életünkbe, hogy általuk megtanuljunk valamit? Vajon minden egyes leck […]

  • „Az ember nem szerelmes, hanem ő maga a szerelem. És ha valaki a szerelem, akkor más valaki szerelmes – ez viszont az eredmény, nem pedig a forrás. A forrás az, hogy az ember a szerelem.” (Osho)

    Van […]

  • Kik vagyunk mi, emberek, és a sokszor ismételt kérdés; mi céllal létezünk?
    Ha válaszolnod kéne arra, hogy ki vagy, Te mit válaszolnál? 

    A legtöbben valószínűleg bemutatkoznának; kezdenék a nevükkel, születé […]

  • Fogolyán Szellőről sokat konzultáltunk. Isten és én.
    Végül mégsem mi döntöttünk az ügyében, hanem az asszony szaga.
    Van neki egy jellegzetes unalom bűze. Ez az egész szobát orrfacsarón lengi körbe, de az exkl […]

  • Úgy döntöttem, kézzel írom a levelem, mert manapság szerintem ezt Isten is értékeli.
    Csak az a baj, hogy már egy jó ideje az íróasztalom felett görnyedek és nem írtam még egyetlen sort sem.
    Odanyomom […]

  • Pi Patel élete semmiben sem hétköznapi. Egy francia uszodáról kapta a nevét. Az apjának állatkertje van Pondicherryben. Tizennégy évesen hűtlen lesz gyökereihez, hogy egyszerre próbáljon keresztény, mohamedán és h […]

  • Lüktet a hold az égen, udvara izzik az éjben,
    Lilára festett felhők fürdőznek megduzzadt kebelében.
    Csillagok szédülnek lentebb, mámoros táncukat járva,
    Megrészegülten ájulnak bele a forrongó éjszakába.

    Láng […]

  • Aranyba öltöztetett szavak nagyszabású bálja
    Hosszú percek keringője, sorokban kígyózó tánca.
    Angyali kórus kristálytiszta szopránja
    Lüktető dobok megfeszült várakozása…

    Lehetne akár egy szelet mosolygó hold […]

  • Ha egy pohár víz volnál, lennék én melletted a tenger,
    Eszenciám mértéktelenségével, törékeny formád,
    Ekképpen csorbítanám el.
    Riadt víz fodraim háborgása, észveszejtő
    Örvényeim levegőtlen árnyaiba fojtana.
    S aho […]

  • Éjjeli fény szűrt levében
    Lógatja lábát a lapos hasú hold.
    Szemérmetes kis bajusza megremeg,
    Ahogy a habfelhőbe bújt sellő sereg,
    Huncut táncot lejt elnyújtott pongyolája
    Foszladozó szálainak, leheletnyi atomj […]

  • Csillaglesen a legszikrázóbb fényáldozatát,
    Röppályájának egy arasznyi viaduktját,
    Amely alatt meghunyászkodhat
    Szűkmarkú óhaja e szívnek,
    Így tudott hát csak kívánni
    Ez az ének.
    A legkedvesebb felsír az égen.
    Les […]

  • Ez itt a reklám helye.
    És most a Teremtő Isten hirdet itt, odafentről. Láttál már ilyet?
    Hívjuk őt ezúttal Kék Madárnak, tbk. azért, mert ha nem egyszerűsítenénk (sok neve van neki), nem lenne elég az idő nev […]

  • Amikor tizenévesen kiálltam az általános iskolám pódiuma elé, hogy egy ünnepen József Attila A Dunánál c. versét elszavaljam, még nem gondoltam volna, hogy annak egyetlen sora keresztülvisszhangzik majd az egész […]