2018. október 6-án a nememind1 interaktív folyóirat és közösség megtartotta legelső személyes találkozását, és ebből az apropóból egy jó pár tag a Pilisben található „bolygónk dobogó szívéhez” látogatott el. A kirándulás valóban egész nap tartott. Együtt. 🙂
Nagyon sokan jelezték, hogy külföldről, vagy belföldről ugyan, de jóval messzebbről, a távolság vagy más apropó miatt, sajnos nem tudnak részt venni a kiránduláson. És még többen lehettek, akik ugyan lelkileg maximális támogatást nyújtottak nekünk ezen a napon, kicsit ódzkodtak az idegenekkel való találkozástól. Ezzel egy hangyányit a résztvevők is így voltak (én is!!), hiszen a többség nem ismerte korábbról egymást. A félelem mindazonáltal hamar szertefoszlott, és ahogyan több résztvevő is visszajelezte (most idézem az egyiket) „Jó volt a kirándulás! Kedves, aranyos emberek voltak, és szerintem tökéletesen érvényesült a különböző karakterek és a mégis szeretet elve!”
A legkülönfélébb korú, sorsú, eltérő szemléletű résztvevőkben, szerencsére egy pillanatig sem volt kétség a közös vonás, ami az egyetlen lényeges; ahogyan a különbözőségeikről gondolkodnak. Hogy a különbözőségeik megerősítik és nem elválasztják őket. Volt, aki hangosabban, volt, aki csendesebben bandukolt a Föld és a másik nememind1 Barát szíve felé. Volt, aki szavakkal kommentálva, volt, aki szavak nélkül tette meg az utat. Mert ezen az összejövetelen semmi sem volt kötelező.
Hogy volt-e közöttünk olyan, aki korábban igaz történetet küldött be a nememind1 weboldalára az általa szabadon választott névvel? Nos, az sem derült ki.
Itt semmiről sem volt kötelező beszélni, és mégis, mindenki beszélhetett arról, amiről szeretett volna.
Bár mindenki a saját tempójában haladt, segítettünk azoknak, akiknek a lelke valóban erősebb volt, mint a teste. Így, együtt, egy fárasztó, egész napos, de gyönyörű túrát tettünk meg, melynek során elmélyültünk Dobogókő erdőségének rejtelmeibe a Ferenczy-sziklához vezető úton.
Átmentünk a Fénykapu alatt, voltunk a Siketnémák Mária kegyhelyénél, a Nagyboldogasszony-forrásnál, a Thirring sziklánál, kinéztünk Szent István Király Teraszán, a Rezső kilátón, megpihentünk a Báró Eötvös Lóránd-Menedékházban és a Rám-szakadék szélén.
Egy ezoterikus nézet szerint a föld szívcsakrájának tartott Ferenczy-sziklát egy élő bejelentkezés során mutattam meg Mindenkinek, aki nem lehetett ott velünk.
A Nememind1 közösség egyik tagja is lerakta a közösség saját kövét a Föld szívében.
A Nememind1 Közösség pár tagja elvitte lelkét a Pilisbe, a Föld szívéhez. Lábnyomainkat pedig örökre ott hagytuk.
„Nagyon sok gyökér van itt!”
Nos, ez a mondat ezen a kiránduláson kizárólag a Rám-hegy hosszú órákon át nyújtózó erdőségének leple alatt kiforduló fatörzsei és azok gyökerei miatt hangzott el. Melyek sokszor utunkat állták, s mi nemegyszer megpihentünk rajtuk. 🙂
„Néha nem baj, ha vannak korlátaink!”
A több órányi túra egyik végkövetkeztetése volt ez a Rezső kilátó korlátjának megnyugtató biztonságába kapaszkodva. 🙂
„Onnan jön a fény! – Honnan?”
Pilis erdőségében megbújó Thirring sziklánál sokan álltak meg fényképet készíteni. Valaki a fotó kedvéért kereste a fényt. Valakik addigra már régen meglelték. 🙂
Szavak nincsenek arra, mennyire hálás vagyok a résztvevőknek (és azoknak is, akik szerettek volna eljönni, de valami miatt nem lehettek jelen)! Nagyon szeretlek Titeket, maradjatok mindig ennyire segítőkész, empatikus, jó emberek!
Találkozunk karácsony előtt, a Nememind1 nagy karácsonyi ölelése alkalmával!
Addig is rendkívüli szeretettel,
Fogolyán Szellő
További képek a nememind1 bemutatkozó kirándulásáról a nememind1 facebook oldalán és a csoportjában.