„Sokan fájlalják, hogy nyugaton vannak, visszautasítják az egyenlőtlenségeket, ellenzik, hogy egy olyan világban éljenek, amit ilyen nagymértékben hatalmába kerített a pénz. Rendszerint azonban, ezek az emberek kosarat kapnak az e világi törvényektől, amikor felteszik kérdéseiket, mint például, hogy miért és ki veszi el tőlük az élet értelmét, miért kell azon végigloholniuk, miért csak arról szól ez az egész, hogy a számlákat fizetik és meghalnak?
Egyre több spirituális „tanító” és irodalom hívja fel a figyelmünket arra, hogy legyünk éberek és szabadítsuk fel az elménk. Szép egy szabadabb, jobb világra való törekvés, ahol kevesebb (vagy egyáltalán nincs) esélyegyenlőtlenség, a javakból mindenkinek egyformán jut, vagy legalábbis, a szegénységet felszámoljuk és a világ milliárdosainak felhalmozott vagyonát szétosztjuk az éhezők között. Ahol kevesebbet rohanunk, többet figyelünk egymásra, a tekintetekre, a lelkekre, az élettörténeteikre, ahol megszűnik bántani a másikat nézetei miatt, ahol inkább tiszteljük a különbözőséget, mert úgy érezzük, a differens szegmenssel is csak többek vagyunk.
Azt már tudjuk, mire vágyunk (vagy mire vágyik sok-sok millió emberi szív), a kérdés már csak az, hogyan érjük ezt el? Te szoktál rajta gondolkozni?”
Fogolyán Szellő: Ezért hagyjuk, hogy átverjen az elménk
