Elég! Vagy az elfogadás gyakorlása (LenaBelicosa igaz története)

Elég!!! vagy az elfogadás gyakorlása Azt írtam az előző írásomban, hogy elég volt már a szenvedésből. Kijelenthettem, de belül ezt azért nem olyan könnyű átállítani. Hiszen belém van kódolva, hogy megint keresek valamit, amivel szenvedhetek. Ám lehet, teljesen más van a dolgok alakulása mögött. Kedden történt velem, hogy vittem Luca unokámat iskolába. 5 percig sem…

0 hozzászólás

Csillagközi mélység (Írta: Drenkovics Tibor)

Csillagfényes éjszaka van. A tenger morajlása szakadatlanul cseng a füledbe. A hullámok a sziklafalon megtörve, párafelhőbe burkolják a kilátást. Tarisznyarákok futnak versenyt a gyengébb hullámokkal, s apró ollóikkal felszedegetik a sziklafalon ragadt apró növénydarabokat. Egy későn érkező sirály vészjósló éneke beleolvad a sötétségbe. Mélyet lélegzel. Tüdődet kitölti a sós illat, a tenger érintése, a mélység…

0 hozzászólás

Peru; az itt élők egy misztikumban élnek (Kriszti igaz története)

Lassan lezárul ez a csodaszép két hét. Hmmm, milyen jó is a magyar nyelvünk, hogy egy szóban két dolgot is ki tudunk fejezni. Csoda, mert az itt élők egy misztikumban élnek, amit leginkább személyesen lehet megtapasztalni. Hadd meséljem el az egyiket. Mikor eljött a nap, hogy végre megtekinthetjük a Világ 7 új csoda egyikét, kissé…

0 hozzászólás

A KRUMPLIPAPRIKÁS MAGÁNYOSSÁGA (István igaz története)

Az elvált férfi receptkönyve. Első oldal: Végy egy konzervet! A KRUMPLIPAPRIKÁS MAGÁNYOSSÁGA Már egy hete szemezek két méretes krumplival, hogy megszabadítsam köntösétől és olajpokolba küldjem, némi hagyma és paprika kíséretében. Paprikás krumpliba avanzsáljam, ahogy azt régen  szokták, de a lustaság, a magány és a semmittevés nagy úr, és arra hajaz, hogy várjak az ihletre, vagy…

0 hozzászólás

A szétszakadt lelkem szavai – Depresszió (Tiana igaz története, 3.rész)

Borús, esős nappal indul a szeptember utolsó napja. Ez teljesen visszatükrözi az általános hangulatod is. Ezért szereted ezt az időt, mert csendesebbnek, nyugodtabbnak, talán frissebbnek tűnik a világ bentről. Valójában ugyanúgy végzi mindenki a feladatát, annyi különbséggel, hogy néhányan bőrig áznak, s ők ettől lesznek haragosak. Te erről viszont mit sem sejtesz, nem is foglalkoztat,…

0 hozzászólás

A róka és én (Írta: Drenkovics Tibor)

Miért jöttél? Kérdezi egy hang, de nem látok senkit. Miért jöttél ide, miért akarod, hogy megismerjelek? Nem akarom, hogy megismerj, én csak itt vagyok. Válaszolok csendben, csak úgy magamnak. Látni továbbra sem látok senkit. Értem. Cseng egy lágy hang a kietlen pusztaságban. Lépteim egyre erőtlenebbek, ahogy a szélfútta rónaságon lépkedem. Közel s távol csak a…

0 hozzászólás

A szétszakadt lelkem szavai – Depresszió (Tiana igaz története, 2.rész)

Ő is írt fel neked enyhe hatású bogyókat, amik az agyadnak azt a területét stimulálják (reménye szerint), ami alul működik. Ez mit is jelent? Azt, hogy nem egészen normális a működésed.J Persze ennél több…Nem bírja elviselni az agyad a tömeget (kettőnél több embert esetedben), nem érzi egyenértékűnek magát másokkal, a magány az uralkodó és az…

0 hozzászólás

JÁTÉKOK A NYÁRI ÉGBOLT ALATT (Benes László igaz története)

A legvidámabb barakkban tett első látogatásomról – Szegedi Szabadtéri Játékok, 1966 – már csupán néhány igencsak elsárgult, nehezen kiolvasható fecni maradt meg emlékeim poros tárházában, így a kor hangulatának felidézéséhez, már ezen hézagos visszaemlékezésem legelején segítségül kell hívnom az akkori sajtó, a memóriámnál sokkal időtállóbb feljegyzéseit: ,,Összesen 12 ezer külföldi tölti Szegeden az ünnepeket.* Közülük…

0 hozzászólás

A szétszakadt lelkem szavai – Depresszió (Tiana igaz története, 1.rész)

Őszi napok köszöntöttek ránk, s az emberek a nyári ruháikat és emlékeiket dobozokba zárták. Látom a kinti mozgalmas világot, az emberek fel-alá rohangálnak. Nem értem az okát, de gondolom, dolguk van, pénzt hajtanak, adósságot halmoznak, vagy egyszerűen csak élvezik a szabadlevegő adta életet. Igen! Ez sok embernek természetes napi rutin, de nem mindenkinek…. Ülök a…

0 hozzászólás

Vendégségben a legvidámabb barakkban 6. rész (Benes László igaz története)

A csütörtöki napot –  úgy rémlik –, hármasban Hajdúszoboszlón töltöttük. Nem igen emlékszem az egészre, csupán egy hatalmas szálloda épületkomplexumának halvány képe dereng fel előttem. Ám a pénteki nap minden részletében a mai napig él az emlékezetemben! Mivel aznap M-nek nem voltak kötelező előadásai, már kora délelőtt elmentünk a városközi buszállomásra, megérdeklődni, mikor van buszjárat Szeged,…

0 hozzászólás