Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 93, Neked, akinek a lehetetlen nem létezik

https://www.youtube.com/watch?v=v1Im-16jy_Y Kifogásokat és problémákat gyártó, drámázó emberekből sok van. Mindig is úgy gondoltam, hogy akinek nincs felismerése valaminek az építéséhez, az rombolni kezd. Az emberi természet ilyen. Tenni akar valamit. Ha rombol is éppen, legalább történik általa valami. Beszélni akar valamiről. S ha csak csacsog? Sokszor azt sem bánja. A minőség és a minőségi szűrő…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 92, Amikor a nagy Ő-ről lehull a lepel

https://youtu.be/NeiOo6ieCFM Létezik-e a nagy Ő? Ha igen, akkor vajon tudjuk-e egyetemes szinten definiálni? Egyetemes szinten, tehát nem azokat a jellegzetességeket határozzuk meg, amiért mindenki számára másban rejtőzik ez a bizonyos Ő (például tulajdonságok, külső jegyek) hanem azt, ami által mindenki ráismerhet.  És mi az, amit a nagy Ő-ről szóló idillikus írások általában sosem közölnek és…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 90, A szemed (Esszé)

https://youtu.be/fx2MIjB-XJM Végső soron, túl minden korlátozásán, távolságtartásán, hiányérzetén és fájdalmán e korszaknak, hogy még egy ölelést is többször át kell gondolnunk, ha adódik egyáltalán az átgondolásra mód, mégiscsak marad nekünk valami egymásból. Egy hely, ami le tud kötni minden figyelmet, ahol a legizgalmasabb kérdések, gyümölcsöző ihletek születnek, ahol válaszokat kevésbé találunk, ellenben tágítjuk a horizontot,…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 89, „Álmodtam egy világot magamnak…” – mikor valósítsam meg? (Esszé)

https://youtu.be/H2PUKh3T47Q „Ismerek olyan személyt, akit az tart életben, hogy egyáltalán álmodik. Bár elhiteti magával, hogy álma megvalósítása számára fontos. Mégis saját maga elé görget akadályokat akkor, amikor azokat elkezdhetné megvalósítani. Sokakat az a személy tart életben, amit saját magukról álmodnak, s ha álmaik megvalósítása azzal együtt járhat, hogy álmaik szertefoszlanak, ez túl nagy kockázatot jelent.…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 87, Vállalom a fájdalmat (Esszé)

https://youtu.be/hztHn_FLqgM Elvesztésed kínja idővel átadta magát az elfogadásnak. Alkalmazkodni voltam megtanulni kénytelen. Ahhoz, hogy nem akadt meg az univerzum, pedig elvesztésed annyira fájt, hogy nem értettem, hogyhogy nem áll meg minden, ami mozgásban van, legalább egyetlen lélegzetvételnyi szusszanásra. Hogyhogy nem érzi senki a fájdalmamat, mi az, hogy mindenki ugyanúgy felkel és adakozik a hétköznapok rendjének,…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 86, Családi kör (Esszé)

https://youtu.be/mSfUqlrTw9A Lelkisegély szolgálatos ügyelőként arra lettem figyelmes, hogy végtére is, az összes hívás oka az egyén mögött lévő családra vezethető vissza. Pontosítok; az egyén mögött lévő, vagy éppen hogy nem lévő család az ok, ami miatt a telefonért nyúl és meghozza azt a döntést, hogy egy ismeretlennek kiönti a lelkét. Hogy magányát oldja. Akármilyen is…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 85, A lét elviselhetetlen könnyűsége Avagy: a feledésről (Esszé)

https://youtu.be/puYMGJKbjU8 Mert hiába a legnagyobb harag. Ha az elillanása után utat nyit valami gyönyörűre. Már a korábbi harag sem ér megtorlást. Csakis hálával tartozunk érte. S hiába tüzes szenvedélyek, szép érzések, ha azok is, csak kapaszkodók lesznek életünk szép pillanatainak relikviái között. Amíg csak bírunk rájuk emlékezni. Amíg a legkisebb jelentőségük is van utunk és…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 84, Ernőék márciusa (igaz történeten alapuló írás)

https://youtu.be/1qmUd7-BbTE „– Én akkor kezdtem el élni, amikor legelőször szerelmes voltam – kezdek hát bele. – Tizenkét évesen. Úgy érzem, ekkor születtem meg. És lehet, hogy furcsa, de ekkor ébredtem a tudatomra is. Furcsa lehet, hogy egy érzéshez fűződik az öntudatra ébredésem. De ahhoz fűződik. Ekkor ébredtem annak tudatára, hogy mindenhol és mindig ezt és…

0 hozzászólás