Az én karácsonyom (István igaz története)

Csillogó kirakatok, zsúfolt polcok, sorok a pénztáraknál: a plázák fényei, bankkártyák, kosarak, csomagok és fazonírozott műfenyők, dísznek álcázott tárgyakkal, hogy az illúzió meglegyen. Nyüzsgés, készülődés a háromnapos ünnepre. Modern szeretet – pénzben mérhető módon...! Emlékeim kísértenek: egy gyermekkori, fehér karácsony. Erdő melletti kicsi ház: négy lakója: két felnőtt és mi ketten, gyerekek. Egy szoba, petróleum…

0 hozzászólás

Talán az ünnep (Írta: Fogolyán Szellő)

A karácsonynak is vannak kérdései. De nem Angyalka és nem is a Télapó teszi fel ezeket a kérdéseket. Én teszem fel őket saját magamnak. Ez nálam az ünnep része, s ha minden jól megy, a végén díszbe öltöztetem a szívemet. Az ünnep talán nem alkalmas arra, hogy olyanokat köszöntsünk fel, akikkel egész évben nem beszélünk.…

0 hozzászólás

A szétszakadt lelkem szavai – Depresszió 4. rész (Tiana igaz története)

Ha megcsörren a telefonod, ösztönösen tudod, hogy csupán munka miatt gondolt rád valaki, nem személyes oldalról. Leülve az ágyadra azon tűnődsz, milyen rég kaptál olyan üzenetet, amiben nem baráti, nem szakmai szöveg volt, hanem hiányzol, fontos vagy, esetleg szeretlek- kifejezése. Talán akkor, ha félreküldték. Hosszú évek estek ki abból az érzelmi világból, ami az egészséges…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 58, Empátia, de nem azonosulás (Esszé)

https://youtu.be/gy-js2ZXYpY Örömteli, hogy szerencsére úgy néz ki, hogy a 21. századi világ már felismerte az empátia fontosságát és rengeteg irodalom szól az erre való felhívásra. Változtatnunk kellett és elfogadóbbá kellett válnunk egymás különbözőségei, fájdalmai iránt, mert nem akartunk több pazarló veszteséget és vérrontást az életeinkben. A múltunk kinevelte belőlünk érzelmi intelligenciánkat és az empátiát. Nyilvánvalóan…

0 hozzászólás

Vajon kinek van igaza? (Írta: Fogolyán Szellő)

A minap egy rendkívüli levelezés részese lehettem az egyik idősebb hölgy ismerősöm által. Felmerült közöttünk a hit kérdése. De rendkívüli nem emiatt volt az egész, hiszen a hittel kapcsolatos gondolataink a legtöbb kapcsolódásomban megfogalmazódnak közöttünk egy idő után. Ez a levelezés attól volt érdekes, hogy a teljesen különböző véleményünk ellenére majdhogynem csodálni tudtuk egymás gondolatait,…

0 hozzászólás

Csillagközi mélység (Írta: Drenkovics Tibor)

Csillagfényes éjszaka van. A tenger morajlása szakadatlanul cseng a füledbe. A hullámok a sziklafalon megtörve, párafelhőbe burkolják a kilátást. Tarisznyarákok futnak versenyt a gyengébb hullámokkal, s apró ollóikkal felszedegetik a sziklafalon ragadt apró növénydarabokat. Egy későn érkező sirály vészjósló éneke beleolvad a sötétségbe. Mélyet lélegzel. Tüdődet kitölti a sós illat, a tenger érintése, a mélység…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 57, Égszakadás, földindulás! És az új világ (Esszé)

Az éj legsötétebb szakasza után pirkadni kezd az ég, s amint a természetben, úgy emberi életekben és lelkeket érintő sorsfordulóknál is így van ez. Amikor minden összeborult, minden ránk borult, akkor tudunk egy teljesen új világot építeni. Talán, legalább egyszer, egy ilyen, úgynevezett kis világvége, mindenki életében eljön. Vajon lelkünk világában mennyit kell…

0 hozzászólás