„Miközben folynak a könnyeim, És megszakad a szívem, És míg az elmém trükköket játszik velem, A jelenléted tudatja velem, hogy nem vagyok egyedül, miközben a belső ismeretlenembe utazom. Mert az én sötétségem az enyém. A fájdalmam az enyém, hogy érezzem. És a sebeim is az enyéim, hogy meggyógyuljanak. De ugye itt ülsz velem, és jelen…