Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 59, Igaz baráti kapcsolataink a világjárvány kitörése után (Esszé)

You are currently viewing Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 59, Igaz baráti kapcsolataink a világjárvány kitörése után (Esszé)

Apró, óvatos lépésekkel újra felfedezni kezdjük azt az életet, amit több, mint egy éve kénytelenek voltunk elengedni. Régi barátok kezét is elengedtük, akikkel mindeközben valahogyan átdöcögtünk az online találkozókon, felületeken, vagy nem döcögtünk át, mert elfogytak a szavak a világ mozdulatlanságában, ahol maximum csak a bánat, az elkeseredés mozdult előre.
Elfogytak közben a szavaink, mégis hiányoznak régi barátaink. Akiket ugyanannyira megviselt, s némiképp megváltoztatott az előző év mozdulatlansága, bánata és aggodalma. Köztudomást megannyi kapcsolat ment tönkre ebben a mozdulatlanságban és a napról napra növő feszültségben, s én azt mondom, hogy igaz barátságok nem mehetnek tönkre világjárvány okán. Nem engedhetjük!
Ha hallgattatok is eddig, ha szótlanul aggódtatok is egymásért, a világért, és kuncsorogtatok impulzusok után, hogy legyen mit megélni, majd elmesélni, akkor is ugyanott lehet folytatni mindent, ahol abbamaradt. És ha szükséges, meg kell tudni bocsátani, most aztán végképp! Egy világjárvány idején majdnem minden hibának tűnő mozzanatot illik megbocsátani annak, aki korábban a bizalmadra volt érdemes.  Nem is illik a legmegfelelőbb szó ide. Felháborító pazarlás lenne értékeket elpazarolni, csak azért, mert a másik nem úgy kezelte a világjárványt személyes életterében, ahogyan te azt elvártad volna.
Fogolyán Szellő: Igaz baráti kapcsolataink a világjárvány kitörése után
Hallgasd meg, itt!

Ha továbbgondolnád az itt olvasottakat, ezt még mindenképpen Neked ajánlom:

Vélemény, hozzászólás?