Amennyiben az életünk célja, hogy az érzelmeinket megtapasztaljuk, és hogy általuk navigáljuk halandó mivoltunkat igaz valónk felé, akkor mi az oka annak, hogy egyesek többet, míg mások jóval kevesebbet kaptak belőlük?
Ha spirituálisan dilemmázunk, az a kérdés, hogy annak idején, a leszületés előtt, vajon milyen indíték különböztette meg a személyiségjegyek választásánál a túlérzékenyt a racionálistól, és vajon létezhet-e olyan, többnyire racionális személyiségjegyekkel rendelkező embertársunk, aki előbb eljut az egységtudathoz, előbb képes párbeszédet folytatni felsőbbrendű énjével, mint az, aki tele van érzelemmel?