Olvasgatván az itt megjelent történeteket, egyre erősödik bennem az az érzés, hogy a világról sok mindent gondolunk, ami egyáltalán nem is úgy van. Vegyük például az embereket: sokat küzdöttem ezzel a “kakukktojás” érzéssel. Most meg olvasom itt a történeteket, és kiderül, hogy szinte senki “nem az, aminek látszik”.
Hatéves volt a lányom, amikor új lakásba költöztünk. Félt a fürdőszobától. Azt mondta, van ott egy öreg bácsi. Én soha nem láttam ilyesmit és le is torkoltam Őt, hogy csak képzelődik. Többet nem beszélt róla.
Eltelt majdnem húsz év. És én egyszer csak megéreztem a bácsi jelenlétét. Mondtam a lányomnak, hogy valakit érzékelek a lakásban. Magától értetődően rávágta: “Ja, persze, a bácsi!” És elnevette magát. Valami rémlett, hogy annak idején beszélt róla. Kiderült, hogy Ő nem tudta hazaküldeni szegény bácsi lelkét, de kötött vele egy megállapodást: megkérte, hogy az Ő szobájába ne menjen be, mert akkor nagyon megijed, de az enyémbe nyugodtan besétálhat, mert én úgyse látom. 🙂
A bácsit azóta sikerült hazaküldenünk, a lányommal pedig a világ legtermészetesebb módján beszélgetünk mindenféle “parajelenségről”.
DE!!!!
1. Most már soha nem tudhatom meg, hogy milyen lett volna a kapcsolatunk, ha annak idején komolyabban veszem a gyermekem! Szerencsére nem lett súlyos bizalomvesztés a dologból, a lányom átlagon felüli bölcsességről tett tanúbizonyságot: “Anya mugli, egyszerűen nem ért hozzá :)”. Nekem viszont lelkiismeret furdalásom lett. Ezt azóta sokszor átbeszéltük.
2. Megfogadtam, hogy soha többé nem mondom valamire azt, hogy nem létezik, vagy fantáziálás, csak azért, mert én nem érzékelem.
3. Végre eljutottam odáig, hogy teljesen mindegy, hogy ki mit gondol rólam. Szerintem mindenki kakukktojás. Elképesztő, hogy mik lapulnak a zsák mélyén! 🙂
Szeretem ezeket a történeteket. Sok félelmet és magányt feloldanak.
Szép napot kívánok Mindenkinek!
Sengah
Ha továbbgondolnád az itt olvasottakat, ezt még mindenképpen Neked ajánlom:
-
A Tigris (Sengah története)Élt egyszer egy öreg, magányos tigris, ketrecbe zárva, az erdő szélén. Nem ő volt itt az egyedüli rab. Voltak ketrecek, ahol többen is össze voltak zárva, de akadtak jócskán olyan…
-
Ajtók (Benes László igaz története)Az Úr ezerkilencszázhatvanhetedik esztendejében, amikor apám és Ács Jóska bácsi a Royal Szálló falfestményein dolgoztak, be-bejárogattam hozzájuk, elnézegettem, ahogyan festenek. Általában délután serénykedtek, amikor az építőmunkások - akik a hotel…
-
Az Őrangyalom (Müller Anna igaz története)Közel öt évnek kellett eltelnie, hogy le tudjam tisztázni magamban mindazokat az eseményeket, melyek rávilágítottak arra, hogy az életem eseményei szoros összefüggésben vannak édesanyámmal, az ő halálával és feltámadásával. …
-
Fénylények (Zsani igaz története)Már gyerekkoromban is láttam őket. Akkor még nem tudtam hova tenni. Körülbelül négy évvel ezelőtt kezdtem tudatosan kezelni és erősíteni a képességet. Magas rezgésszintet kell fenntartani hozzá, ami nem mindig…
-
Belső út (Anikó igaz története)Az életben egyetlen dolog állandó és ez pedig a bennünk lévő szellemi létra megmászásának külső vetülete, azaz a változás és fejlődés. Minden rezonál mindennel, amikor te magad elindulsz egy belső…
-
-
-
Életem története (Vadmacska igaz története)1957-október 7-én születtem Kiskunfélegyházán Bódi Magdi néven. Anyukám neve Dobos Mária. Születésem után intézetbe adott. Tízen voltunk testvérek, de sajnos rólam lemondott. Testvéreimmel fel akartam venni a kapcsolatot, de azt…
-
Fénylények (Zsani igaz története)Már gyerekkoromban is láttam őket. Akkor még nem tudtam hova tenni. Körülbelül négy évvel ezelőtt kezdtem tudatosan kezelni és erősíteni a képességet. Magas rezgésszintet kell fenntartani hozzá, ami nem mindig…
-
Megérzés (Lélekpillangó igaz története)Kedves Nememind1! A megérzésről szeretnék ma írni Nektek.Nagy játékosnak gondolom. Igen, szoktak lenni, bizony! És hogy mennyire hallgatok rájuk?!? A napjaim mozgató rugói, melyeket magamon megfigyelve észlelek és fogadom a…
-
Teréz (Gemma igaz története)Szerda volt. Ott ültek köröttem az asszonyok, a gyerekek játszottak, beszélgettünk. Sok a gond. Egyikük férje a börtönben van, de várja haza hűséggel, tisztességgel. Másikuk, a hatodik babát várja, nem…
-
Visszatekintés (Anya igaz története)...és aztán ott ültem az asztalnál, néztem a tűzijátékot, ittam a pezsgőmet és vártam Őt haza, holott tudtam, hogy nem fog hazajönni. A többi sráccal van, és ki tudja, épp…