Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 10, Sorsügyek (Esszé)

You are currently viewing Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 10, Sorsügyek (Esszé)

Hogy tévedhet el az, akinek sorsa van, és akinek szabad akarata van, annak hogy lehet sorsa?
Hiszem, hogy az érzelmeink testünk középpontjához illesztett iránytűk, melyek számos esetben pontosabb útmutatást adnak, mint a föld mágnesességét kihasználó szerkentyű, ami a vándort navigálja országhatárok, sivatagi dűnék között. Ha megtanulunk jól olvasni az érzelmeinkben egzaktabbak tudnak lenni a felkelő napnál, a szél irányánál, amíg azonban mindössze személyes akaratunkkal vagyunk elfoglalva, miközben őket megtapasztaljuk, úgy tűnhet, mintha ez a belső tájoló is jelet veszítene egyfolytában.
Átélted már, hogy volt bátorságod arra menni, amerre az érzelmeid sodortak, mégis folyton akadályokba ütköztél azon az úton?
Több elképzelés él a szabad akaratról, a sorsról, a véletlenekről és a döntéseink jogosultságáról, mint amennyit egy csokorba lenne lehetséges szedni. Talán a legtöbben már hallottunk ezekről, s talán – miközben életünket és annak eseményeit figyeltük – a saját véleményünk is kialakult már róluk.
De vajon tévedhetnek-e az érzéseink? Fogolyán Szellő: Sorsügyek.

Ha továbbgondolnád az itt olvasottakat, ezt még mindenképpen Neked ajánlom:

Vélemény, hozzászólás?