Néhány érdekes fogalom: másság, kirekesztés, egyenjogúság, elfogadás egy kis írásban, valódi történetben:

Egyenjogúság.

Az Asszony 18 évvel ezelőtt egy diákotthon gazdasági vezetője volt, mely nyáron diákszállásként működött. Ilyenkor – gyakorlatilag – a ház háziasszonya volt.

Itt találkozott először egy másik, távoli ország városából érkezett diákcsoporttal és kísérőikkel. Közvetlen, nyílt ember lévén gyorsan összebarátkoztak. Ez a barátság az elutazás után is élve maradt. Levelek jöttek-mentek, telefonok jöttek-mentek. A másik városból a csoport meg jött a következő évben és azután is. Az Asszony egyre jobban megismerte és megszerette a másik nép kultúráját, szokásait, az ott élő emberek hétköznapjait. Végül az egyik helyi polgármester-helyettessel „szövetkezve” létrehoztak egy civil egyesületet, egy Baráti Társaságot. Az Egyesület fő feladatául a másik nép kultúrájának, szokásainak, életének, a másik város lakóinak, hétköznapjainak megismertetését, az emberi kapcsolatok kialakítását tűzte ki.

Ennek 14 éve. Az Asszony azóta is folyamatosan az Egyesület elnöke. Munkáját többször elismerte a másik ország Nagykövetsége, a helyi és a másik városi Önkormányzat. Az Egyesület ma is a város legaktívabb egyesülete. Tavaly – eddigi munkájának elismeréseképpen – részt vehetett a város delegációjában, melyet 10 napra a másik város hívott meg.

Csodálatos hivatalos és nem hivatalos, baráti programokon vehetett részt. Bár már két ízben magyar diákcsoporttal járt ott, mégis minden új volt, és jó volt találkozni a régi barátokkal.

Egy este hivatalos meghívást kapott a delegáció a város Központi Zeneiskolájának évzáró koncertjére. Az Asszony örült, mert legjobb barátjának a három fia is szerepelt.

Amikor megérkezett, a barátja – rendezői minőségben – a VIP sor közepén ültette le. Jobbról mellette egy ötvenes szakállas elegáns férfi ült. Az Asszony látásból ismerte, a város egyik alpolgármestere volt. Balján egy 82 éves magyar származású régi barát, az ottani ország Hadseregének nyugalmazott ezredese ült.

Mosolyok, halk beszélgetés. Aztán a polgármester-helyettes odaintett egy rendezőt és valamit mondott neki. A fiatalember odament a barát-rendezőhöz, mert ő tudott magyarul és valamit mondott neki. A férfi kissé elvörösödött, majd odament az Asszonyhoz és halkan megkérte, hogy cseréljen helyet az ezredessel. Az Asszony mosolyogva helyet cserélt, majd megkérdezte, hogy miért volt ez. A férfi halkan válaszolt: az úr a vallása miatt nem ülhet tisztátalan asszony mellett.

Az Asszony nem szólt semmit, tovább mosolygott, csak a szája sarkában jelent meg egy apró kemény vonal és a barnával pettyezett zöld szeme lett szürkébb.

Én nagyon jól ismerem ezt az apró, kemény vonalat és a zöld szem szürkéjét.

Ez a tisztátalan Asszony ugyanis 37 éve a Feleségem.

Mindketten ugyanúgy végezzük önként vállalt munkánkat, mintha semmi nem történt volna. Pedig történt. A huszonegyedik század első évtizedében egy civilizált országban.