Reggel van, iszom a kávémat. Szokásom szerint az ablakban, ahonnét az utcán sétálókat láthatom. Közben nézem az Alzheimer beteg anyukámat is, aki felváltva nézi a szőnyeget és a szélfútta ágakat az ablak előtt. Leélt egy rohanással, munkával teli életet. Felnevelt a négy műszak mellett két gyereket, és most gyakorlatilag semmire sem emlékszik…
De manapság ez népbetegség. Sajnos minden második idős ember szenved ettől a betegségtől. Közben szól a rádió.
Messziről hallom, hogy egy fitness edző fűzi a hallgatók agyát, hogy bizony a nyári alak télen készül! Lehet. 🙂 Nekem sosem volt „nyári alakom”. De ha megnézzük a természetet, hidegben minden élőlény lelassul, begubózik, elalszik. Kivéve az embereket. Mert ugye mi istenek vagyunk, ránk nem vonatkoznak a természet törvényei: mi csináljuk a nyári alakot télen! Amikor a szervezetünk pihenne, hízna, melegen lenne, mi diétázunk, kocogunk…

Anyukám sose sportolt, viszont éjjel-nappal dolgozott… Amikor az ember szervezete pihenne, ő ment a gyárba. Értünk csinálta, hogy nekünk meglegyen mindenünk, mert KELL az iskolába, a tanuláshoz ez is, az is. Pihenni sosem mentek, mert drága volt. Helyette lehetett napszámban kapálni, almát szedni, attól függően mi volt az évi szabadsága alatt.

Lehet ehhez hozzájött az a nevelés, amit a szüleitől kapott, hogy aki pihen, az lusta, és lustának lenni szégyen…

Most van háza, amiért megdolgozott, vannak gyerekei, unokái, és nem emlékszik semmire. Van, hogy rám se…

Van egy elmélet, ami akkor jutott eszembe, amikor Szellő feltette a kérdést, hogy alapból jó-e az ember?

Ezen elmélet szerint minden lélek alapból jó. Ha az életein keresztül a többi ember hatására mégis rosszat tesz, amit nem tud megbocsájtani magának, a következő életében valamilyen súlyos betegsége lesz, vagy súlyos betegséggel születik (ezért vannak a gyermekbetegségek), ez által bünteti saját magát a lélek a régi bűneiért.

Mi lehet az az egyetemes bűn, amit az emberiség elkövetett, és most folyamatosan bünteti magát?

Bünteti, mert csak az „szép” aki vékony, annak ellenére, hogy az állatvilágban az ugyanilyen csont és bőr egyedek kiszelektálódnak, mert életképtelenek.

Bünteti, mert KELL a luxus: az autó, a komputer, a tévé, a készételek, hogy ne kelljen főzni. A szervezetünk igényeit pedig semmibe vesszük; dolgozunk a pénzért betegen, dolgozunk hullafáradtan, 8-10 órát egyhelyben ülve, nem törődve a testünk vészsikolyaival tönkretesszük magunkat, hogy az igazgatóink jól élhessenek, és miért? Mert a társadalom azt diktálja, hogy senki vagy, ha nincs autód, tévéd, komputered.

Mi van, ha épp ez az oka annak, hogy öregségünkre azt mondja az agyunk, hogy én erről nem akarok tudni, felejtsünk…?

Változtassunk, még lehet! Az évszakok gyönyörűek, élvezzük őket a természettel összhangban: Tavasszal elég lassan elkezdeni sportolni, élvezni a virágokat!
Nyáron ott az úszás, a gyümölcsök!

Ősszel a gyönyörű levelek, a nagy séták ideje!

És a tél a nyugvás, hosszú alvás, olvasás, nagy séták ideje!

Nem lusta, aki pihen, igenis kell rá idő! A testünk a lakhelyünk hosszú ideig. Értünk dolgozik. Ha nem figyelünk a jelzéseire, tönkremegy, mint az a gyár, ahol az igazgató ész nélkül hajtja a munkásait…