Ment a magvető,
szórta az ABC tésztákat
szerte-széjjel
a tabula rasa-n.
Mire megérted,
szavak, mondatok
szóvirágok nyílnak
majd a nyomán.
S a legjobb barátaid
a könyvek lesznek,
ablakot tárva a nagyvilágra.
Le sem tudod tenni,
te is majd író,
magot hintő,
betűvető akarsz lenni.
2010.02.02.
Az én világomban a legnagyobb dolog versben egyszerűen megfogalmazni igazán mély, találó gondolatokat! Megtetted! Tisztellek érte, mert én a verseléshez soha nem értettem! Feltétlenül megmutatom az unokámnak Bálintkámnak, aki most ismerkedik elsősként az olvasás örömével! Köszönjük!
Kedves László!
Én sem értek a verseléshez, csak leírom a sorokat, melyek bennem fakadnak.
Nahát! De jó lesz, ha megmutatod az unokádnak! Vajon mit fog hozzá szólni?
Úgy nőttem fel, hogy nem is hallhattam egyszerű hétköznapi embertől, „élő költőtől” verset. Akik élők voltak is, mind befutott művészek voltak. Érdekes.