Örökkön karácsony közeleg… (Írta: Fogolyán Szellő)

You are currently viewing Örökkön karácsony közeleg… (Írta: Fogolyán Szellő)

Életem!

Kiérdemelted ezt a megszólítást, mert abban a pillanatban, hogy rájöttem; a mosolyod, a nevetésed boldoggá tud tenni engem is, amikor azt éreztem legelőször, hogy a Te boldogságod fontosabb nekem, mint a sajátom, s mikor szembenéztem azzal, hogy az Életem Veled sokkal szerethetőbb és Veled együtt lett értelme az enyémnek is, nincs is olyan perc, hogy ne tudnék hálát adni.

A mi első csókunk, első együtt alvàsunk évfordulójànak dàtuma szimbólikusan egy nagyon hangos üzenet: karàcsony közeleg.

Mennyit àlmodoztunk arról, hogy egymàs karjaiban leszünk? Làzasan vàrtuk, mint kisgyermek a szentestét, minden tàvolsàg és nehezítő körülmény ellenére. Sok mindent kellett konspiràlnia az Univerzumnak, hogy a közös történetünk összejöhessen. Sugallatok, àlmok. Àlmomból felriadva patakzó boldogsàg könnyek.

A vilàgomat vàltottad meg a lényeddel miutàn egy sajàt égitestünk is lett a horizonton, ami amíg élünk nekünk pulzàl a csillagok között. 

Azóta is minden nap a karàcsonyt érzem szívemben, ha elmész, akàr csak pàr óràra is, majd tudom, talàlkozunk.

Minden egyes hétköznapi percben Te és a jelenléted jelenti szàmomra a karàcsonyt, a hóesést, a reményt, a fényt, a boldogsàgot.

Ajándéknak nem csak azért vàlasztottam a kis törpe fenyőt, mert várva arra, hogy akárhonnan is újra visszatérj, a szemedbe nézve, Téged átkarolva, tudom jól, majd mindig karàcsony közeleg. Nem is csak azért, mert örökzöld, ahogyan bízom benne, a szerelmünk és a csalàdunk története is.

Azért is vàlasztottam, mert informàlódni, gondozni, vigyàzni, öntözni és ültetni kell Őt, mint egy pàrkapcsolatot. Félni és szeretni kell. Ha nem àpoljuk megfelelően annak ellenére elpusztul, hogy örökzöldnek indult. Mint a mi szerelmünk, összetartozàsunk. Amiről a mai napig úgy gondolkodom, hogy még jelen személyiségünkbe való költözésünk előtt köttetett, egy misztikus dimenzió intelligens szövetségével. 

Ahol kettőnk összefonódàsànak vàgya àtszakított minket a dimenziókon és lelkünknek halandó köntöst ajàndékozott, hogy fordulatokon, kihívàsokon, fejlődéseken és testi ölelések kereszttüzében egymàsba kapaszkodhassunk. 

Kihívàsokban, kalandokban, önismeretben és fejlődésben bővelkedő év volt a kettőnké. A csalàdomra, tàrsamra, jàtszópajtàrsamra, baràtomra, és édes szerelmemre is ràtalàltam benne.

Magamat és az Életemet is sokkal jobban szeretem annak köszönhetően, hogy Téged mennyire szeretlek!

 

Vélemény, hozzászólás?